Lángvihar

Fénylő ősfa legalsó ágán Szellembirodalmak kapuit nyitják Belépve feltárul az élettelen élet Úttalan utakon járva isteneid lépnek elébed Kik nem fogadták el a keresztények tanát És megvetették a hazug papok hamis hadát Pogány népünk csak a bosszúra várt A tűz már kiégett, füst szállott és hamu Több száz éve már hogy bezárult a kapu Előtted nyílott ki Szellemharcos leszel Ki lelkekben vágtat szüntelen Százfogú sárkány bőrébe bújt Szárnyaló paripád szeli a végtelent Szenvedésre kényszerítsd, ki népeddel szembeszállt Kínt hozó átkot szórj reá Szellembirodalmak kapui ismét nyitva Fellobban az ősi tűz A legalsó ágon Lángvihart szítva Immár kőtestbe zárva őrzöd a kaput Kezedben vészt hozó kardod S válladon kősólyom pihen Halhatatlan erő a tekintetekben Az ősfa kapuját A szellemek kapuját Nem láthatják Kik nem ismerik Ősi hitünk titkát