Egy

Egy vagy a sok közül, én mégis észrevettelek Pedig olyan vagy, mint akit észrevenni alig lehet Pláne, ha inkább eltűnnél, ködöt húzol a fejedbe És úgy csinálsz, mint aki ott se lenne Pedig a lábadnál idelenn ülök én Ha még nem, hát most észrevehetnél Én vagyok, aki benned kiabál Mégse veszi észre magát Erőtlenül erőlteted, ami magadtól nem megy Mintha hiába foganna meg minden ötleted Izzadsz, tropára megy a fény Benned, és útra kél a zsebed rejtekén És benne szétfolyik a fény Ameddig a zsebben elfér Ameddig gombot nem raksz rá Mondd nekem is adnál, ha szükség lenne rá? Te vagyok én, de te nem vagy én, csak a gondolatom hamarabb utolér Te vagyok én, de te nem vagy én, csak a gondolatom hamarabb utolér Hamarabb utolér Hamarabb utolér