Árnyék

Egykor magam játszottam Nem volt semmi szokatlan De feltűnt egy furcsa teremtmény Elvitte a reményt Kerestem, sokat kutattam Egyszer már majdnem feladtam Merre lehet, hol rejtőzik el Sötét lépteivel Árnyékban félve bujdosok Keresem azt, hogy hol vagyok Talán már el is feledtem Milyen a mosoly illata a szélben Árnyékban félve bujdosok Keresem a fényt, a holnapot Ami kivezet messzire mögűled Többé nem félek a sötétben A sötétben A sötétben A sötétben Számtalan helyen jártam már De nem tudom merre a szivárvány Körülöttem csak szürkeség Végtelen megfakult emlék A kavargó ösvények között Egy út mégis velem szembe jött Megtalált, talán várt már rám Hová viszel ezután? Árnyékban félve bujdosok Keresem azt, hogy hol vagyok Talán már el is feledtem Milyen a mosoly illata a szélben Árnyékban félve bujdosok Keresem a fényt, a holnapot Ami kivezet messzire mögűled Többé nem félek a sötétben A sötétben A sötétben A sötétben Megtaláltam a démonom Rájöttem, hogy ez csak én vagyok Az árnyék, mit eddig kerestem Végig itt volt mögöttem Árnyékban élve folytatom Keresem a fényt, a holnapom Most már csak én létezem Többé nem félek a sötétben A sötétben A sötétben A sötétben