Zöld fenyők alatt

Ahogy megláttalak Beléd szerettem Rögtön éreztem, hogy nem kell más nekem Mikor rám néztél, a szívem vadul járt Mikor elhagytál, az hidd el, nagyon fájt Azt gondoltam örökké él minden szerelem Sok-sok éjjel vártalak a fenyők tövében Zöld fenyők alatt, ott állt egy régi kopott pad Ott csókoltam először az édes ajkadat Zöld fenyők alatt, még mindig ott a kopott pad Arra gondol, minket egyszer újra elringat A boldogságot hol keressem én A szerelem, tán nem is jön felém A csillagok már nem ragyognak úgy Talán tudják, hogy a szívem szomorú Azóta is Érted élek, nem kell más nekem Minden éjjel ott várlak a fenyők tövében Zöld fenyők alatt, ott állt egy régi kopott pad Ott csókoltam először az édes ajkadat Zöld fenyők alatt, még mindig ott a kopott pad Arra gondol, minket egyszer újra elringat