A Próféta

Átkokból emeltünk templomot, Pentagrammok erdején A pokol minket vár, ott ülünk Majd Baphomet jobbján Nem kell egy álszent isten hazug jósága Szolgálnak majd az angyalok, Vigyáznak ránk a csillagok Halotti tort ülünk, s megisszuk Jézus vérét Ha a szem a lélek tükre, A tiedben nem látok mást Csak keresztény ragályt Minden kérdésben ott a válasz, S ha majd tűz öleli át a testemet Purgatórium édes simogatása ad Mindenre végső feleletet Engem nem érdekel Jézuz haragos ökle, Nem veszek bűnbocsánat cédulát Ha mindenki féli Isten hatalmát, Én nem Lépjünk át Minden határt, Ördőgi bűbáj megbabonáz Érzem a kínt, s a szenvedést, Minden nap újra gyönyört ígér Porban háltam az ördög lányával, Szemében látom arcom tükrét Számomra mindíg Ő lesz a bálvány, S szívem helyén lángol a jég Inkább leszek első a pokolban, Mint utolsó a mennyben Ikerhold van kelőben, S csillagok ragyognak felettem Kikiáltom Júdás bűntelenségét, Megtagadom Jézus királyságát Hazug a szó, mely elmondaná, Az áldást az utolsó vacsoráná Kereszten haljon, ki a kereszttel él, S vakon higgye Jézus ígéretét. Lángba borulnak a templomok, S a kereszt királysága véget ér Áldottak legyenek a bolondok, Kövessék Isten földi helytartóját.