Chrıstıan Epıdemıc şarkı sözleri

Magába foglaló világ végén A természet fonta a sorsod Tanultad ezer hazug nyelven, A fügefa csak fügét teremhet Élni születtél nem istennek Anya szült, kit megölt a bánat Adott tüzet egy vadléleknek S hitte az átölelt test sohasem fájhat Mély, mély ez az érzés Belülről feszít kívülről eltakar Gyermek vagy kit az anyja altat S én fogom kezed, őrzöm álmodat De az álmot gyilkolja az ébredés S a világ megsebzi homlokod Szemedbe vér folyt, eltűnt mi szép volt Hát könnyezni többé már nincs okod Harci ménekkel indulunk. Új feltámadás [English translation:] Night of Fire Covering world For the nature span your fate Learnt in thousands of lying languages Fig can bear only fig Born for live not for being a God Mother killed by sorrow gave birth to you Give fire for a wild soul And thought embranced Body can never hurt Deep, deep feeling Stresses inside hides outside You're child lulling by your mother I hold your hand and guard your dream But awakening kills dream The world bruises your forehead Blood runs to your eyes, Every beauty disappears No cause for crying anymore We start with martial stallions, new resurection Gehenna will be our doss, new redemption

Sanatçının Fotoğrafı

Chrıstıan Epıdemıc

Albüm Görseli

Könnyek Könyve