Zách Klára

Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! Királyasszony kertje Kivirult hajnalra: Fehér rózsa, piros rózsa... Szőke, leány, barna. 'Királyasszony, néném, Az egekre kérném: Azt a rózsát, piros rózsát Haj, beh szeretném én!' 'Beteg vagyok érte, Szívdobogást érzek: Ha meghalok, egy virágnak A halottja lészek!' 'Jaj! öcsém, Kázmér, Azt nem adom százér! - Menj! haragszom... nem szégyelled?... Félek, bizony gyász ér!' 'Sietős az utam, Reggeli templomra: Ha beteg vagy, hát fekügy le Bársony pamlagomra.' - Megyen a királyné, Megyen a templomba; Szép virágok, deli szűzek Mind követik nyomba. Könyörögne, - nem tud, Nem tud imádkozni; Olvasóját honn feledé: Ki megyen elhozni? 'Eredj fiam, Klára, Hamar, édes lyányom! Megtalálod a térdeplőn, Ha nem a diványon.' Keresi a Klára, Mégsem akad rája: Királyasszony a templomban Oly nehezen várja! Keresi a Klára, Teljes egy órája: Királyasszony a templomban De hiába várja. Vissza se megy többé Deli szűzek közzé: Inkább menne temetőbe A halottak közzé. Inkább temetőbe, A fekete földbe: Mint ama nagy palotába Ősz atyja elébe! 'Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom? Jöszte, borúlj az ölemre, Mondd meg, édes lyányom.' 'Jaj, atyám! nem - nem - Jaj, hova kell lennem! Hadd ölelem lábad porát, - Taposs agyon engem...!' 'Életed a lyányért Erzsébet királyné!' 'Gyermekemért gyermek: Lajos, Endre, halj meg!' Harangoznak délre, Udvari ebédre; Akkor mene Felicián A király elébe. A király elébe, De nem az ebédre: Rettenetes bosszuálló Kardja - volt kezébe'. 'Életed a lyányért Erzsébet királyné!' Jó szerencse, hogy megváltja Gyönge négy ujjáért. 'Gyermekemért gyermek: Lajos, Endre, halj meg!' Jó szerencse, hogy Gyulafi Rohan a fegyvernek. 'Hamar a gazembert... Fiaim, - Cselényi...!' Ott levágák Feliciánt A király cselédi. - 'Véres az ujjad, Nem vérzik hiába: Mit kivánsz most, királyi nőm, Fájdalom dijába?' 'Mutató ujjamért Szép hajadon lányát; Nagy ujjamért legény fia Borzasztó halálát;' 'A másik kettőért Veje, lánya végét; Piros vérem hullásaért Minden nemzetségét!' Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat!