A ki nem mondás hatalma

Hamis menedék vagy, mióta megszülettünk Velünk élsz, még ha nem is kérjük A felborított állítás A megtévesztett igazság A hibátlannak tűnő hazugság Hagyom, hogy maradj tudatlan A ki nem mondás hatalma hozzád repít Hozzád repít Maradj magadban Maradj még itt magadban A ki nem mondás hatalma úgy felfeszít Úgy felfeszít Ami most van nem elég, hiába rég keressük Kapaszkodunk felfelé, hogy onnan a mélybe essünk Minden nap csak számítás Félrevezetett valóság Egy fel nem fedezett új tanulság Hagyom, hogy maradj tudatlan A ki nem mondás hatalma hozzád repít Hozzád repít Maradj magadban Maradj még itt magadban A ki nem mondás hatalma úgy felfeszít Először még segítő kezet nyújtasz és eltakarhatónak tűnsz De aztán visszafordíthatatlanul megjelensz minden kapcsolatban Az idő szótlan múlásával úgy érezzük, hogy nincs lehetőségünk a változtatásra Így napról napra elveszítve az egyik legfontosabb erényt: az őszinteséget Tudod, sokkal könnyebb lesz, ha eltakarsz Itt nem maradt már tiszta szó Hagyom, hogy maradj tudatlan A ki nem mondás hatalma hozzád repít Hozzád repít Maradj magadban Maradj még itt magadban A ki nem mondás hatalma úgy felfeszít Hagyom, hogy maradj tudatlan A ki nem mondás hatalma hozzád repít Hozzád repít Maradj magadban Maradj még itt magadban A ki nem mondás hatalma úgy felfeszít