Koromszín város

Akarod még a szürke felhőket? Hiába kérem mégsem hallgatsz rám Méreg a levegő, amit a tüdőmbe szívtam mellőled Nincs akaraterő, szándék nélkül álmodnál Hányszor, mondd hányszor építesz még ábrándból és sárból várat? Ébredj fel, nézd hányszor építesz még széttépett papírból szárnyat? Lángba temeted a légző erdőket Neked elég a sírig tartó nyár Belőled eredő, ami a bolygót mindig fertőzte Az újjászülető, aki végül átformál Hányszor, mondd hányszor építesz még ábrándból és sárból várat? Ébredj fel, nézd hányszor építettél széttépett papírból szárnyat? Csak az ő hangját hallom ki az utcák morajából Kizárnék minden zajt, ami nem ide való Visszatérne lényem a koromszín városból Végre megértettem, nekem így lesz jó Csak az ő hangját hallom ki az utcák morajából Kizárnék minden zajt, ami nem ide való Visszatérne lényem a koromszín városból Végre megértettem, nekem így lesz jó Hányszor, mondd hányszor építesz még ábrándból és sárból várat? Ébredj fel, nézd hányszor építettél széttépett papírból szárnyat?