túl a fenyvesen (feat. Réka Fruzsina)

Túl a fenyvesen van egy hely, csak neked és nekem Vékony volt a jég, De ennél csak vékonyabb lesz Ez a fiú két üveg mellé Még négyet odatesz Új flowkat csempészek fülekbe A gyerek tiszta Boba Fett, Aztán a haterek mosolya, Mondd csak, hova lett? A zeném mentáltorna, a tiéd verbáltoalett De ez az utolsó sor ami erről szólt Mert nem neked zenélek, hanem annak Aki a koncerten minden számot fejből tolt A rímek zárójelében abszolút maradtam A sorokban tűz van, a sorokban harag van Sosem düllesztettem ki én a hiú kebelt, elég hogy A mikrofon mögött magam vagyok, Anya kisfiúból egy oroszlánt nevelt Így a szavak mögött vad és szabad vagyok, Ja És itt hagyom ezt a dalt neked, ha hagyod De hogyha már Nem leszek itt akkor neked Akkor is énekeld dalom A virágot dalba ültettem És ígérem, én neked adom Tudom hogy fáj és fájni fog De a folyó parthoz visz hamar A fények neked égnek a határon És a szél is Radnótit szaval Újra itt vagy te meg én és hidegek a fények Tudom szerelmet ígértem, de túlságosan félek Ne menj még el kérlek Tudom nem vagyok itt eleget, de másfele vitt az élet Álmodok míg élek, de aludni is kéne "Ne várj másra Geri", futtában mondta az angyal Rohant tovább hozzád, és a túloldalról néztem A könnyeid a várból Dunába mossa a hajnal De tényleg Azt hittem tudom hogy működsz de mégsem Azt hittem te is bánod, de én sem Ez a vonat nem tart sehova, de legalább Rajta vagyunk, te meg én, nem? És le- Döntheted bármikor A komor, méla falaim Vedd a kedvem is el Hozzád akkor sincsen De egyvalamit nem adok: a dalaim Mert ha elveszed a zenét, Még meghallom a szívem, De hogyha már Nem leszel itt akkor nekem Akkor is éneklem dalod Szívedet dalba öltötted Azt mondtad, ez éjjel paplanod Tudom hogy fáj és fájni fog De a folyó parthoz visz hamar A fények neked égnek a határon És a szél is Radnótit szaval Ezeknek a strófáknak hegye van, A dalban ott a vér és az iszony Itt nem lesz hobóból király, Ez nem az az ország, Ide a forradalom is csak nyomorogni jár De adj egy üres poharat, És félig kiiszom Ne keresd itt a rendszerhibát Ez egy szellemvilág, A versem mondd Mennyi embert vigyáz? Nem tudom megtalálom-e Magam a dalokban Nektek adtam őket, És magamra maradtam Próbálok kiszakadni, Próbálok elrohanni A világ nem mindig rímel, Ezt kéne elfogadni De ha egyszer hazaérek, Ha egyszer hazaérek Vége lesz bennem Minden csatatérnek Ez itt mozaik rap, mondd, hol az ihlet? Ez az első csúcs, de a sokadik hegy Mondd hol az ihlet, mondd hol az ihlet Nem jön a szó, Nem jön számra a szó És hogyha már Nem leszünk itt akkor neked Akkor is énekeld dalunk Gyere, és százszor élj, ha tudsz Addig, amíg még itt vagyunk Tudom hogy fáj, és fájni fog De a folyó parthoz visz hamar A fények neked égnek a határon És a szél is Radnótit szaval