Néha csak

Néha csak játszom Vagy csak játszanék Magam adom Vagy csak odaadom Néha túl sok a levegő Máskor netán kicsit kevés Akkor csak hallgatom Vagy csak kirekeszt a jókedv Persze nem akarom Hány érzés borít el néha Fájdalmat kiáltva Vagy én kiáltok utána Eldönteném, de ki tudja Néha káoszt bont Majd gúzsba kötve bebogoz Hol fényt látok, mégis túl sötét Néha szomorú, de mégis boldog Néha csak értelmetlen De Néha csak értelmetlenül, ha dobál Az érzés valamit olykor feltár Elrejt, vagy csak úgy kitalál Néha folytonos egy félelem Ami van, hirtelen eltűnhet velem Léket ütve lelkemen a lételem Néha csak elsodródom Hol statikus erő taszít, egy hatalom A napom néha lehagyva fut Vagy csak a holnapom siet Netán újat remélve rohantat Akarnám is, de addig el nem jut Adatokként számsorokban Pergő idő számol, már lejáratban Hadakoznék, de a napom lenyugvó Szélcsend halkul, az energia spórol Néha kitárva elmondanám, Vagy csak mondom, korlátlan Ha olykor szörföző mosolyom Visszacsapódik váratlan Ha olykor szörföző mosolyom Visszacsapódik váratlan