Étel

Minden éjjel hallom a gépek dallamát Minden éjjel érzem az állott vér szagát Ha rám nevetsz, dobogni látom a szíved az asztalon Az ételt érintetlenül, a telefont lehalkítva hagyom A halál áztatja végtelen iszappá az utakat A szentség ekéi meg csak szántják az ólakat Hátradőlnek a vak istenek és csak ütik verik a lovakat Ha bennem élsz, hiába félsz, itt mindig megtalálod magad. Emlékszem, egyszer ember voltál A szemembe néztél, a nevemen szólítottál Emlékszem, a gyerekszobámba hagytalak Most kétszer kettőt kattintottam rád, mégsem találod magad. Csak egy falat is elég, hogy éhes legyen A beleiben dől el a szerelem Nem étel, csak éhség a másik ember bennem Ha azzá kellene lennem Csak a Teremtés, amit engedni nem kell Mélységeiből a tej és a tenger Világgá hízik a másik ember bennem Ahogy éhezik, akivé kellene lennem A fél arcom nem látja a Hold Amit árnyékának láttat a Nap Túl kicsi vagy - Ne gondold Hogy ez a sok fasz nem éppen az, akinek látszanak Csak táncolhatnál velem! Csak rághatnád a szívem! Csak ordíthatnál nekem Hogy nem te voltál, nem te voltál! Mer' egy falat is elég, hogy éhes legyen A beleiben dől el a szerelem Nem étel, csak éhség a másik ember bennem Ha azzá kellene lennem Mer' az étel vagyok itt bent Az éhség vagyok itt kint A kétely az anyám, nem a kivétel Éhalál az apám vérszerint!