A TISZA x Petőfi Sándor (remastered)

Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott hol a kis Túr siet beléje Mint a gyermek anyja kebelére A folyó oly símán oly szelíden Ballagott le parttalan medrében Nem akarta hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába' Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak Szinte hallott lépteik csengése Mint parányi sarkantyúk pengése Ahol álltam sárga föveny-szőnyeg Volt terítve s tartott a mezőnek Melyen a levágott sarju-rendek Mint a könyvben a sorok hevertek Túl a réten néma méltóságban Magas erdő benne már homály van De az alkony üszköt vet fejére S olyan mintha égne s folyna vére Másfelől a Tisza tulsó partján Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán Köztök egy csak a nyilás azon át Látni távol kis falucska tornyát Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen Legmesszebbről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek Semmi zaj Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyentett be Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt mint szunyog dongása Túlnan vélem átellenben épen Pór menyecske jött Korsó kezében Korsaját mig telemerítette Rám nézett át aztán ment sietve Ottan némán mozdulatlan álltam Mintha gyökeret vert volna lábam Lelkem édes mély mámorba szédült A természet örök szépségétül Oh természet oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz Annál többet annál szebbet mondasz - Késő éjjel értem a tanyára Fris gyümölcsből készült vacsorára Társaimmal hosszan beszélgettünk Lobogott a rőzseláng mellettünk Többek között szóltam én hozzájok Szegény Tisza miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla S ő a föld legjámborabb folyója Pár nap mulva fél szendergésemből Félrevert harang zugása vert föl Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék S tengert láttam ahogy kitekinték Mint az őrült ki letépte láncát Vágtatott a Tisza a rónán át Zúgva bőgve törte át a gátot El akarta nyelni a világot!