Öregem

A szél szokásos A nap se' remeg A tél hosszabb De szerelmesebb A tavasz rövid A nyár igyekvő A fenyőerdő megdöbbentő A tó közel A vize csillog Látni benne Halat itt-ott Ahogy haladnak árral szembe Fölfelé és ott vár a medve A ház elalszik a hó alatt Etetem a madarakat A küszöbrészből A kályhakőből A tűz melegből Gyapjúprémből Olvasom a vadon szavát Jack London most épp erre járt Ezer kutya köré futna Mondd el megint Mesélj újra. Nagy puha ágy Az Anyukád így szerette És a ruhát Ledobtuk a fotelekbe Úgy szerettünk minden este Összebújni, egynek lenni A külvilágot nem behozni Lestük reggel Hogy hogy lehet Ilyen hiteles a kikelet. Vannak bögrék Teák, kávék Keksz is kell Hogy legyen itt arrébb A polcon konzervek helyett Lekvárok kapnak helyet A fészert én is építettem Egy barátommal kezdtük ketten Aztán neki dolga lett És örökre elsietett. Hát olyan jó Hogy jöttél látogatni Mondd, milyen most a városba' lakni? Mutass egy fényképet Mondj egy nevet És mondd el, mikor született Hogy Anyád hogy van De hát látod Örül, boldog, régen látott Hiányzol Neki És nekem Ő hiányzik Egyetlenem. Volt egy nagy puha ágy Az anyukád ezt szerette Az Anyukád így szerette És a ruhát Ledobtuk a fotelekbe Úgy szerettünk minden este Összebújni, egynek lenni A külvilágot nem behozni Lestük reggel Hogy hogy lehet Ilyen hiteles a kikelet, kikelet, kikelet, kikelet, kikelet, kikelet, milyen hiteles a kikelet!