Anyaméh

Én vissza akarok bújni az anyaméhbe A világ legbiztonságosabb menedéke Csövön kapnám a táplálékot És úgy várnám már az anyatejet És nem kéne még elviselnem Ezt a sok sok sok sok faszfejet És ha megszületnék és tolerálnák Hogy néha összehányom magam Hogy hajnali négykor üvöltözök Hogy a járásom mindig bizonytalan Megértenék ha bőgök néha Bár az élet még nem kurva rossz De ez van hogyha az ember Még csak 314 hónapos Nem vagyok én érett férfi Csak gusztustalan szőrős bébi Aki mást mondd az egy rohadt szörnyeteg És őt a pokolban az ördög kúrja meg Az elvárásaid alaptalanok Sose szeretnék mindig csak akarok Leszarom, ha zavar akkor is maradok És finomnak tűnnek a szilánk darabok Én vissza akarok bújni Egy sötét zugba Legyen az egy méh Vagy egy rohadt kripta Mindegy már teljesen Csak könyörgöm végre csend legyen Én vissza akarok bújni Egy sötét zugba Legyen az egy méh Vagy egy rohadt kripta Mindegy már teljesen Csak könyörgöm végre csend legyen