Zenész

Apu nézd, zenész vagyok Kezembe fogom a gitárom Egy pillanatra boldog vagyok De az eső alatt még elázom Anyu nézd, zenész vagyok Nyomom a zongora billentyűket Magam után mindent otthagyok És alkotok majd egy remekművet Bejárok majd eget földet, Hegyet völgyet, megveszem az első Esernyőnet, hogy ne ázzak el De remélem megélem az öregséget, mert Nem számít semmi, Nincs jövő se múlt Csak ez az üveg előttem Ha megiszom már az is csak volt Félek hogy az egész Későn jön el Mert a koporsóból nem hallom Ha más szájából versem rímel Zenész élet egyenlő zenész halál Zenész halál egyenlő zenész élet Zenész élet egyenlő zenész halál Zenész halál egyenlő zenész élet Inkább legyek süket öreg koromra