Jégvirág (Orchestral)

Hófödte táj...Egy holló fagyott szárnnyal szállTarkopasz fák...Rémálma valósággá váltAmerre néz, csakis pusztaságot látÉlelem nélkül várja a biztos haláltHóvihar sûrûjében keresi a céljátIly szörnyû telet eddig soha nem élt még átCsillogó jégvirág...Egy fagyott ablakpárkány,Mint egy délibábReményfoltként szállKémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kíntÕ lassan követi a rozsdás sínt...Hófödte tér...A körúton csak porhót fúj a szélSzoborként néz...Elfogadni még mindig nehézAz emberek alszanak mégBár kinyithatná a varázsszelencétCsak egy kívánság, mit kérHozzon élelmet a szélCsillogó jégvirág...Egy fagyott ablakpárkány,Mint egy délibábReményfoltként szállKémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kíntÕ lassan követi a rozsdás sínt...Vörösen izzón, a távolbólMint ragyogó tulipánFeléledt tán a remény?Íme egy kicsi lány'Mondd, miért, ó miért állsz ittNagy, fekete madár?Ha itt maradsz éhesenElragad a halálDe én majd megmentelek', szóltS szaladt a kis leányMajd vöröslõ, szép ruhájábanMagokat hoz talán...És száll, csak száll a téren át,Hiába a hó és jégNem feledi sohasem aztKi megmentette életétCsillogó jégvirág...Egy fagyott ablakpárkány,Mint egy délibábReményfoltként szállKémény, melybõl füst tör fel, kioltva a jeges kíntMost újra kinyithatja szárnyait...