Vadon Rejteke

Az óceán vizébenHullámok torz tükrébenLátom emlékeim foszlányaitEgy élet áll mögöttemFényesen, tündöklõenDe lépni kell, ideje távozniA lángok kigyulladtakElvágva a sötét múltatA holdsugár megtörik a vízenA kürtök megszólalnakÉrzem, nincsen visszaútElõttem áll egy mesés, hosszú útMaradni nem lehet márEltûnt minden határEgy szebb jövõre vágyomIgen, ez minden álmomVágyok a messzeségbeA vadon rejtekébeNincsen semmi mi itt tartÚj lapra írok egy új daltSötét van, alig látokAzok is csupán álmokA valóság gyorsan szertefoszlottVilágok, hegyek, völgyekBükkösök, öreg tölgyekEgy új világ, mely lassan kitárulDe az új világ még távolPedig lelkem érte lángolNincs semmi, ami ehhez foghatóElfog egy sötét érzésDe mostmár nincsen visszaútEgy szív dobogása elhalkult, elhalkult...Maradni nem lehet márEltûnt minden határEgy szebb jövõre vágyomIgen, ez minden álmomVágyok a messzeségbeA vadon rejtekébeNincsen semmi mi itt tartÚj lapra írok egy új dalt