Kertelő

Kertelj csak, hisz kérte más is Ember vagy, hát állítsd állig Majmokból ami evolvált Disznó lettél, és tetovált Kis nyomokban Hordoztad magadban A jeleket, amik számítottak te neked De nem mond semmit másnak, csak te neked Csak te neked Csak te neked A túloldalról átkiáltott Egy kétéltű hang, amit nem látott Rajtad kívül senki más És hiába keresed, hogy ki a hibás Egy dobozban Ahol hangok élnek A kertbe elástad, de visszatérnek És nem beszélnek mással Csak te veled Csak te veled Csak te veled Nem beszélnek mással, csak te veled Nem mond semmit másnak, csak te neked Nem mond semmit másnak, csak te neked A tetovált feneked