Szabadon szárnyaltunk

Térdre kényszerített vágyad békjót akaszt rád Ragadozol és skalpot gyűjt, az ösztön vakon jár Rabja voltam én is, hányszor Megfeszített Ámor párszor Minden tüske kínja, máig mar Napfény édes ízét vágyod, kortyolod amíg tart A mámor lassú méregétől ... Ejj, hol volt, hol nem, ez csak egy ábránd, Ára mégis ott a számlán, Nem fizethet már helyetted majd! Szabadon szárnyaltunk a szélben, Magasan, minden felhőn át, Ahol a lelkünk fényét törtük együtt át Szabadon engedtem a szívem, Szabadon, könnyű sasként száll, Lehet e útvesztő a fényben? Látnok láss! Harci dobként, szívverésed vad csatadalt kiált Ősi vágyak lángja ébred, füstjele visszaszáll Ahogy a tűzbe húz a vágyad, Szárnyak nélkül kik csodálnak? Elvarázsolt lelkem csak rád vár! Szabadon szárnyaltunk a szélben, Magasan, minden felhőn át, Ahol a lelkünk fényét törtük együtt át Szabadon engedtem a szívem, Szabadon, könnyű sasként száll, Lehet e útvesztő a fényben? Látnok láss! Szabadon szárnyaltunk a szélben, Magasan, minden felhőn át, Ahol a lelkünk fényét törtük együtt át Szabadon engedtem a szívem, Szabadon, könnyű sasként száll, Lehet e útvesztő a fényben? Látnok láss! Szárnyaljunk szabadon! Szárnyaljunk ohh! Szárnyaljunk szabadon hát! Szárnyaljunk szabadon! Szárnyaljunk szabadon! Szárnyaljunk szabadon hát!