Tavasztündér

Már megint tavasz, de hányadik, És semmi fontos nem történik, Csak a bánat, csak ő fut utánam. De ő lerázhatatlanul jön velem, És oldalba bök, mi van testvér? Mi van veled? Na felejts el! Sok tél után az első délután, Belehelted a gyöngyvirág illatát, Az ablakomon át. Sikoltva felugrottam boldogan, Hogy a macskáim az ágy alá szaladtak, Érzem te vagy, gyere ülj le, és maradj! Refr: Tavasztündér ne csapj be, Te látod azt, amit én még nem, Tavasztündér olyan vagy, Mint egy rossz vicc, A poén mindig elmarad, Tavasztündér ne csapj be, Mindent ígértél és semmi nem jött be, Tavasztündér egy csaló vagy, Az orrom előtt az ajtót becsaptad. Tavasztündér! Én a királynőmmé fogadtam, De ő a kanálisok felé elszaladt, Legyen így,te akartad. Pedig kígyóztak velem a vágyaim, De csak kívánságműsor maradt, Kettőtől sokig, de sokig. Refr.