Hasadás

Teraszunk szélén két cigaretta Füstsziluettünk árnyakon ordít Télen a (d)(t)ér didereg alatta Nyáron a fény befelé fordít Felakasztasz valamit félvállról A fogasra majd eléülsz Félek az élet maradékától Félsz, hogy egyszer elévülsz Egyszer tört el az öklöd rajtam De nem tudom meddig repedsz Egyszer harapod még el az ajkam Ha magad nem, hát kit szeretsz? Teraszunk szélén tele van a hamutál Alvadt vér színű cigiszűrőkkel Nincs olyan, aki nem utál Nincs olyan akit ez érdekel Egyszer tört el az öklöd rajtam De nem tudom meddig repedsz Egyszer harapod még el az ajkam Ha magad nem, hát kit szeretsz? Teraszunk szélén tele van a hamutál Alvadt vér színű cigiszűrőkkel Nincs olyan, aki nem utál Nincs olyan akit ez érdekel Teraszunk szélén tele van a hamutál Alvadt vér színű cigiszűrőkkel Nincs olyan, aki nem utál Nincs olyan akit ez érdekel