Utolsó Szavam

Születésed a hajnal pirkadása Jelezted, hogy lassan feljön a nap A nap amely mindenkit látni tanít Érzékeny szívünk végre lát valamit Megtanultam, hogy ki őrült ki boldog Földre rogyva sírtam, s minden mosolygott Üres a világ, nincs ember Ki ne érdemelné meg a halált Megtanultam, hogy e világból Menekülni csak ölve lehet Üres a világ, nincs ember Ki ne érdemelné meg a halált A könnyek végtelen tengerén A magány csónakjában Nyúlok egy haragos fegyverért A nap vérző árnyékában Utolsó szavam, őszinte imám Jéghideg ajkam üvölt Üres a világ, nincs ember Ki ne érdemelné meg a halált [English translation:] My last word Sophisticated words in the middle of nowhere Words that belong to this material world Reached me and touched me through sin Setting my hands and lips free Feeling filthy with excitement My talent's slowly crumbling up In a fewerish mellow solitude My view of the world is unborn Empty walls of scientific institutions Are painted with mud from my gutts If you live you must get dirty Teach me world to love deceiving There's no life without getting wounds Loving words play with me more My purple lips are fading with sorrow Don't despise me if my soul's had enough My dull mind is a hotbed of sins A vile and spiteful faith that's what My pagan self-loving has become But once my hatred has grown big enough I'll gather strength and leave it all behind